Jobbra hajts!

Magyarországon 1941-ig a bal oldalon közlekedtünk. Hogyan állt át az ország és Budapest, mi mindent kellett megoldani?

Egykor talán a szekeresek ostorai miatt, talán a bal oldalon tartott, jobb kézzel előrerántott kard miatt volt bal oldali a közlekedés – biztosat nem tudni. Napóleon volt az, aki átállította Franciaországot és gyarmatait jobb oldali vezetésre – talán az ellenség megtévesztésére, talán azért, mert ő balkezes volt. Mindenesetre a jobb oldali vezetés terjedt el végül Európa nagyobb részén – és Magyarország is ehhez igazodott.

Filmhíradó 1941 júliusából

1941. november 9-étől volt érvényben a „Jobbra tarts!” szabálya Budapesten. Júliusban az ország már átállt, novemberben már csak Budapestet kellett az új szabályhoz igazítani a belügyminiszter 1941. június 26-i 187 000/1941. rendelete alapján. (Már korábban, 1939-ben döntés született az ügyben, de a háború igencsak akadályozta a megvalósítást.) „A baloldali hajtási szabályok Európában hazánkon kívül 1941 júniusában még Svédországban, Angliában és Ausztria egyes tartományaiban, Ázsiában pedig csak Kínában voltak érvényben” – írta a Pesti Hírlap november 9-iki száma. Az átállás oka tehát a szomszédos országok rendjéhez igazodás volt. (Ausztria a Németországhoz annektálás után állt át a német, jobbra tartó rendre.) A nemzetközi autóforgalom élénkülésével egyre több olyan baleset volt, amikor a külföldi sofőr Magyarországon rossz irányba rántotta el az autót egy-egy éles helyzetben. Amikor 1930-32-ben a Magyar Touring Club London-Isztambul között transzkontinentális utat tervezett kiépíteni, a cseh, jugoszláv és román küldöttek azzal érveltek Magyaroszág bevonása ellen, hogy itt bal oldali közlekedés volt érvényben. A magyar küldöttség a kormány felhatalmazására ígéretet tett, hogy amint a viszonyok lehetővé teszik, itthon is bevezetik a jobb oldali közlekedést. Siettette a megoldást az is, hogy a Magyarországhoz a második világháború első éveiben visszacsatolt területeken már jobb oldali közlekedési rend uralkodott. Erdélyben, Bácskában nem okozott gondot az átállás: ott már 20-22 éve ilyen volt a közlekedés. Azért két ütemben álltak át, mert a fővárosban az átalakításhoz több havi munkára volt szükség. A forgalmi irány váltását Bécsben is csak fél évvel később vezették be, mint Ausztria vidéki városaiban.

Áttúrtam a Pesti Hírlap korabeli számait, hogy utánajárjak, mi is történt 1941. november 9-én, hajnali 3 órakor.

Az átállást vasárnap reggelre időzítették – minél alacsonyabb forgalom mellett igyekeztek az átállást beindítani. Nem csak az irány változott, hanem sok egyirányú utcát is megfordítottak, és a tömegközlekedés is szinte kivétel nélkül átállt baloldaliról jobboldalira.

A Pesti Hírlap hosszan sorolta a megváltozott közlekedésű utcákat, tereket. Azóta sok utcanév változott, pl. Eskü út = Szabadsajtó út; Vilmos császár út = Bajcsy-Zsilinszky út; Apponyi tér = Ferenciek tere; Aréna út = Dózsa György út; Vilma királyné útja = Városligeti fasor.

„A Belváros szűk útvonalain a közlekedés biztosítása érdekében a legtöbb utcában már eddig is csak egyirányú forgalmat engedélyeztek. A jobbrahajtás bevezetése után a város központjában gyökeres változások lesznek. Az Apponyi-téren a jelenlegi körforgalommal ellenkező irányban közlekednek majd a járművek. A Váci-utca és az Eskü-út kereszteződésénél a jövőben is csak kis ívben szabad befordulni, mégpedig a jobboldali hajtási szabályok szerint. A Váci-utcában a Vörösmarty-tér felől haladhatnak a járművek, a Petőfi Sándor-utcában pedig a Szervita-tér irányába lehet csak közlekedni majd. A Szervita-téren korlátozás nincsen. A Vörösmarty- és a Deák Ferenc-téren jobboldali körforgalmat vezetnek be. A Deák Ferenc-utcában a Duna felől, a Deák-tér irányában szabad a közlekedés. A Dorottya-utcában a Lánchíd felől, míg a József-téren a jelenlegi forgalommal ellentétes irányban lehet hajtani.

A Vilmos császár-útról csak az Andrássy-útra lehet majd kis ívben befordulni, egyébként úgy itt, mint a Rákóczi-út és Kossuth Lajos-utca torkolatánál megmarad a tiszta kereszteződés. Egyirányú forgalom lesz többek között a Harmincad-, a Fehérhajó-, a Kammermayer Károly-, a Régi posta-, a Párisi-utcákban, a Haris- és a Pilvax-közben, a Városház-, Gerlóczy-, Dalmady Győző-, Vármegye-, Curia-, Kaas Ivor-, Reáltanoda-, Gróf Károlyi-, Cukor-, Éva- és a Paulay Ede utcában.

Új intézkedések.

A járműforgalom számára felszabadul a VI. kerületi Érsek-utca és megszűnik a körforgalom a Jókai- és a Liszt Ferenc-téren. A Széna-téren és a Liget-téren az új rendelet hatályba lépésével egyidejűleg körforgalmat léptetnek életbe. Megszűnik az egyirányú közlekedés a Bethlen-udvar két oldala melletti úttesteken, a Majláth- és a Miklós-utcában, a Rumbach Sebestyén-, valamint a Máriássy-utcában és a megfelelő szélességre átépített svábhegyi Báró Eötvös-úton.

Új egyirányú utcák lesznek a II. kerületben: a Retek- és a Margit-utca. Az új rendelet szerint a teherjárművek részére tilos az átvonuló közlekedés a Margit- és a Török-utcában. Az állati erővel vontatott teherjárművek, valamint a 3500 kilogrammnál nagyobb összsúlyú teherautók és az emberi erővel vont járművek részére egyirányú közlekedés lesz a Döbrentei-utcában, a Fő-utcában, a Lánchíd-utcában és a Zsigmond király-úton.

A kerékpár-közlekedés megkönnyítése érdekében a Csepreghy-, a Mária-, a Szentkirályi-, és a Pál-utcában, valamint az Aréna-útról a Regnum Marianum templom előtt a Városligetbe vezető utakon ismét szabad a kerékpárral való közlekedés.

Megváltozik ötven egyirányú útvonal közlekedése.

A főkapitány intézkedése folytán ötven fővárosi utcában és téren, ahol már eddig is egyirányú forgalom volt, megváltozik a hajtási irány. Így többek közt az I. kerületben a Győző- és a Pálya-utcában, a II. kerületben a Báró Lipthay-utcában, a III. kerületben a Török-, a Kórház-, a Laktanya-utcában és a Szentendrei-úton. Az V. kerületben a Báthory-utcában, Nádor-utcában, Kálmán-utcában, Mérleg-utcában, Vigadó-utcában, Wurm-udvarban, a Szabadság- és a Szent István-téren, valamint a Szent István Bazilika két oldala mellett levő úttesteken. A VI. kerületben a Rózsa- és a Szív-utcában, a Vilma királynő-útnak a VI. kerületben levő mellékkocsiúttestén és az Andrássy-út mellékkocsiúttestén. A VII. kerületben a Békés- és a Kölcsey-utcában, valamint a Kisfaludy-köznél. A IX. kerületben az Angyal-utcában, a XI. kerületben a Citadella körül és a XII. kerületben a Nógrádi-utcában.”

Két tér forgalmát külön át kellett szervezni. Az egyik a Berlini tér volt – azaz a még felüljáró nélküli Nyugati tér. A másik pedig a Danubius kúttal még rendelkező Kálvin tér – vagy ahogy akkor írták, a Calvin-tér. Ezeknél nem csak villamos haladt át a téren, hanem a gépjárműforgalom is nagy arányú volt már akkor is. A Nyugati téren átszervezték a villamosok közlekedését. Az új rendben az autók a Szent István körútról csak úgy fordulhattak a Váci útra, hogy előbb túlmentek a kereszteződésen, majd a banán-szigetnél visszafordultak. A 49-es villamos ekkor még nem csak a Deák térig, hanem a Nyugati térig járt, ennek visszafordítását a tér délnyugati sarkában, a Zsitvay utca torkolatánál oldották meg. A Kálvin térnél a Baross utcából érkezők számíthattak a legnagyobb változásra. Nekik ugyanis ki kellett jönniük egészen a Kecskeméti utcáig, csak ott kanyarodhattak balra a Fővám tér felé. A Vámház körútról jövő kocsik a láncokkal kettéosztott Kálvin tér jobb oldalán közlekedhettek. Ez a tér volt egyébként a rendőrség számára a legnagyobb kihívás a forgalom megszervezését illetően. Két évvel korábban már a Közmunkatanács is tervet dolgozott ki a tér körforgalommal történő átépítésére, de ez a háborús körülmények közepette elmaradt.

 

Az átállás pontos idejét azért tették hajnali 3 órára, mert az akkori statisztikák szerint akkor volt a legkisebb a városban a járműforgalom. November 9-étől az egész rendőrlegénységet mozgósították az új közlekedési rend bevezetéséhez. Minden nagyobb kereszteződésben őrszem állt, aki elsősorban a gyalogosok védelmére ügyelt. Különösen veszélyesnek ítélték a „rendezetlen” belvárost és Kálvin-teret. Ugyanakkor bizakodóak voltak, hisz az átállás vidéken nem hozott magával baleset-sorozatot. A rendőrség közlekedési osztálya részéről Marnovich Marcell rendőrkapitány, a Beszkárt (a BKV elődje) pályafenttartási osztálya részéről Zlinszky István műszaki igazgató vezetésével készültek el az új jelző- és műszaki berendezések.

A gépkocsivezetőket arra kérték, hogy az engedélyezettnél lassabban hajtsanak, és a kereszteződéseken csak lépésben haladva hajtsanak át. Az első héten a rendőrség csak figyelmeztetett, büntetést nem szabott ki. A jelzőlámpákat, irányítóoszlopokat már október során áthelyezték, de a Beszkárt átalakítási munkálatai csak a bevezetés hetének szerdáján fejeződtek be. Az egyirányú utcákat és a körforgalmat jelző táblákat letakarva szerelték fel, így az átállás pillanatában csak a takarást kellett eltávolítani.

A Beszkárt a villamosforgalmat szombaton este 11 órakor leállította, és vasárnap reggel az első járatot fél 7-kor indította. Ez idő alatt végezték el a szükséges átszerelési munkálatokat. A járművezetőket és kaluzokat már hetekkel az átállás előtt elkezdték oktatni. Újraszámolták a menetidőket, kiadták az új megállóneveket. Az átállás éjszakáján a vonal, a pályafenntartási és az építési osztályok teljes létszámmal szolgálatban voltak. Az éjszaka során átépítették azokat a váltókat, amelyek a baloldali közlekedéshez kellettek, és összekötötték azokat a vágányokat, amelyeket már korábban megépítettek az irányváltáshoz. A margitszigeti autóbusz végállomását áthelyezték a Pannónia utca (a Vígszínház) elé. A 15-ös busz útvonalát megváltoztatták, november 9-től a Szabadság tértől mindkét irányba a Honvéd utcán és a Pannónia utcán át közlekedett. A 822 autóbusz megállóhely közül 634 maradt a helyén, a többit át kellett helyezni. Vasárnaponként egyébként nem is volt autóbuszközlekedés akkoriban, kivéve a 22-es és a „T” vonalakat, valamint az éjszakai járatokat. Az 1825 villamosmegállóból (Figyeljük az arányokat? 822 buszmegálló, 1825 villamosmegálló!) 584-et kellett áthelyezni.

Nyersanyaghiány miatt megszüntették vagy átirányították a 2-es, 20-as, és 25-ös villamosvonalakat. Az első hetekben az ellenőrök, kaluzok adtak útbaigazítást az utasoknak az új rendről, de a nagy forgalmi csomópontokban külön „közegekről” is gondoskodtak. Ugyancsak szombaton éjszaka szerelték fel a forgalomban maradt autóbuszokra a jobboldali fellépéshez szükséges lépcsőket és egyidejűleg befedték a korábbi feljárók helyeit. A buszok átalakítása 12 millió pengőbe került. A rendőrség a korábbinál is szigorúbban büntette a már mozgó járművekre fel-, illetve onnan leugrálókat, mivel ők megszokásból ugrándozva óriási veszélyt teremtettek a közlekedésben. Marinovich rendőrkapitány mellett dr. Éliássy Sándor főkapitány is óvatosságra intette a főváros lakosságát: „Rend, fegyelem, és óvatosság legyen a legfőbb szempont és akkor elkerülhetők lesznek a szerencsétlenségek.”

„M. kir. rendőrség dési kapitánysága
Szám: 975-1941. Jobbra hajts, balra előzz!”
Hirdetmény
„A m. kir. belügyminiszter úr 186.100-1941. V. számú rendeletével értesített, hogy folyó évi július hó 6-tól kezdődően a bal oldali közlekedés helyett a JOBB OLDALI közlekedésre való áttérést vette az 1929. XXXII. t.-c. 3. paragrafusában kapott felhatalmazás alapján a kereskedelmi és a közlekedési miniszter úrral egyetértőleg tervbe.
A fentiekkel kapcsolatosan tájékoztatásul az alábbiakat közlöm:
1. A fenti időponttól kezdődően a járművek, lovasok, vezetett vagy szabadon hajtott állatok csak az úttest jobb oldalán közlekedhetnek.
2. Előzni csak az úttest közepe, bal felé szabad.
3. Az egyik utcából a másikba történő befordulásnál a szabály a következő:
a) jobbra fordulásnál kis ívben, a gyalogjáró mellett szabad befordulni,
b) balra fordulásnál nagy ívben az ún. közlekedési négyszög középpontját megkerülve szabad.
4. Szekerek (országos járművek), kerékpárok névjelző tábláit a jármű bal oldalára kell átszerelni.
5. A szekerek, kocsik megvilágítására szolgáló lámpákat a jármű bal oldalára kell az eddigi előírásoknak megfelelő módon elhelyezni.
6. Járművekkel a menetirány szerinti jobb oldalon szabad megállni, a fel- és leszállás a gyalogjáró felőli jobb oldalon történjék.
7. A gyalogközlekedésre vonatozó szabályok változatlanul maradnak.
Kelt Désen, 1941. június hó 15-én.
A kapitányság vezetője:
Dr. Serény István s. k.
kir. rendőrtanácsos”

„Bár a közlekedési szakemberek szerint Budapest közönsége az utcai forgalomban az összes európai nagy városok gyalogosai között a legfegyelmezettebb, a járókelőkbe mégis beidegződtek már a baloldali forgalom közlekedési szabályai” – írta a Pesti Hírlap november 6-án. A gyalogosok figyelmét elsősorban arra hívták fel, hogy az úttestre lelépés előtt nem jobbra, hanem balra kell tekinteni. (Aki járt már Nagy-Britanniában, az megtapasztalhatta, hogy miről is van szó.) Többször felhívták a figyelmet arra, hogy különösen kell vigyázni a kisgyermekekre – már csak azért is, mert iskolai betanításuk az új közlekedési rendre elmaradt!

Nem volt elég a szabályokat bevezetni, azokról tudatni is kellett az embereket. Újságcikkeken, falragaszokon és rádióbemondásokon kívül a színházakban és a mozikban is vetítették a jobbra hajtásra való felhívást. A villamosvezetők, autóbusz- és taxisofőrök „jobbra hajts, balra előzz!” feliratú kis táblákat kaptak a szélvédőüvegeikre. A taxik és a buszok hűtőrácsára kb. 50×70 cm-es táblákat függesztettek ki, figyelmeztetésül a szembejövőknek.

Ez volt tehát a módja, hogy hogyan álltak át a baloldaliról a jobboldali közlekedésre eleink. De hogy miért pont akkor álltak át? A válasz a háborús időkben keresendő. „A gépjárművek nagyarányú leállítása folytán a főváros utcáin már nagyon mérsékelt a forgalom. Így az irányváltozás alkalmas időpontban történik. Ha a gyalogosok és a járművezetők egyaránt a kellő figyelemmel viselkednek, a jobbrahajtás bevezetése minden zökkenő és baleset nélkül fog megtörténni.”

A jobbra hajts – balra hajts kérdésében ma sem egységes a világ:

• Franciaországban, Belgiumban és Svájcban a vasút a mai napig is balos szervezésű.
• A nemzetközi repülésben a kikerülést jobbról kell végezni.
• Magyarországon két fontosabb helyen maradt fenn a baloldali közlekedés: az egyik a gödöllői HÉV vonala, a másik a Déli pályaudvar és Kelenföld közötti szakasz. Utóbbinál az ok az, hogy a baloldali vágányra szoktak szerelvényeket kihúzni a rendező pályaudvarról, így biztonságosabb a Kelenföld felé tartó vonatokat a bal oldalon közlekedtetni – így kisebb az esélye a szembemenesztésnek. A gödöllői HÉV-nél az hozhatna változást, ha összekötnék a 2-es metróval – de erre még várni kell…
• A magyar átállás igencsak megkésett volt: mi voltunk az átállók közül az utolsó előttiek. Az utolsó Svédország volt, 1964-ben. Tehát mire mi átálltunk, már az összes szomszédos országban jobboldali rend volt érvényben.
• Van visszaút is: Szamoa 2009-ben állt át jobboldali közlekedésről baloldalira – kb. 20 ezer járművet érintett a váltás. A magyar átállás 1941-ben kb. 15 ezer járművet érintett az ország egészén.
• A magyar vasút már 1855 óta jobboldali rendben közlekedik a kétpályás vonalakon.
• A földalatti irányát csak az 1973-as nagy rekonstrukció idején változtatták meg.
• Brit régészek szerint a kerekes világ kezdetén a szekerek az út bal oldalán haladtak, erre a rómaiak által az I. században használt délnyugat-angliai kőbánya szolgált bizonyítékul, mert a keréknyomok bal oldalon mélyebbek voltak, tehát itt mentek a teli szekerek, a másikon meg az üresek.
• Az első világháború alatt egyes osztrák tartományok a jobb, mások a bal oldali rendszert választották, így egy országon belül kétféle rendszer volt érvényben – a vezetők nem kis bosszúságára.
• Hatalmas munka volt a háborús körülmények között levezényelni az átállást. De sikerült – a magyar szervezés komoly teljesítménye volt ez. Végül egy újabb érdekes adat: egyes tanulmányok szerint a baloldali rend biztonságosabb, a legtöbb embernek a látásban is a jobb oldala domináns, amely baloldali forgalom esetén jobban becsül távolságot, sebességet. Lehet, hogy vissza kellene állni? :-)

Felhasznált irodalom:

‘http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4289
‘http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4418
‘http://autofilia.blog.hu/2008/07/06/jobbra_hajts_balra_elozz
‘http://nol.hu/archivum/archiv-23588
‘http://www.retronom.hu/node/3374
‘http://totalcar.hu/magazin/hirek/2010/06/17/mire_jo_egy_hurokhid/
‘http://www.nana.hu/kikapcsolodas/kult/mar-69-eve-jobboldali-budapest-104292.html
‘http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=22609
‘http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4289
‘http://nol.hu/auto/20110706-hetven_eve_valtottak_a_magyarok
‘http://iho.hu/hir/nezzen-jobbra