Páternoszterek nyomában

Csendben, lassan, de biztosan tűntek el a szemünk elől a múlt század egyik műszaki vívmányának, a páternoszter lifteknek az utolsó példányai – sokszor a nekik otthont adó épültettel együtt.

A páternoszter nyitott kabinok láncából álló lift, amely felfelé és lefelé is folyamatosan szállítja az utasokat, úgy, hogy a ki- és beszállás is mozgás közben történik. A kabinok többnyire kétszemélyesek. A találmány forradalmisága a folyamatos mozgásban rejlett. Ennek köszönhetően a hagyományos lifteknél jóval nagyobb kapacitással tudnak üzemelni. Ez tette őket igen népszerűvé, különösen a középületekben, ahol igény volt egyszerre sok ember le-föl mozgatására.

Az első példányt a londoni J.E. Hall készítette el 1884-ben Cyclic Elevator (ciklikus lift) néven. A páternoszter név onnan ragadt rá, hogy a lift kabinjai úgy járnak körbe-körbe, mint az ima közben morzsolt rózsafüzér.

A páternoszterrel kapcsolatban hosszan tartotta magát a legenda, miszerint veszélyes, vagy akár életveszélyes is lehet a legfelső szint elérése után a kabinban maradni, mert ott a kabin átfordul, vagy – a rémisztőbb változat szerint – az átfordító fogaskerék vágja szét a bent maradó utast. Ez persze badarság, az áthaladás teljesen veszélytelen, legfeljebb felesleges. A kabinok mozgását valahogy úgy kell elképzelni, mint az vidámparki óriáskerék fülkéinek mozgását, csak a páternoszter esetében a körhöz képest egy két oldalról összelapított pályát járnak be a fülkék.

Balesetek nem ebből adódtak, hanem a be- és kiszálláskor – bár kevés komoly baleset történt páternoszterezéskor. A kocsiszekrények ugyanis beszorulás ellen védettek, az első 20 centi felfelé billen, majd megnyomja a leállítót. Úgyhogy a páternoszter nem tör kezet-lábat. Ennek ellenére ma már az országok egyre nagyobb hányadában tilos páternosztert építeni (az EU is betiltotta építésüket), ráadásul a mozgássérült emberek nem is tudják használni, így sorsuk megpecsételődött. Ma már igazi kuriózumnak számít egy-egy működőképes hazai példány. Pedig több közülük kifejezetten igényes, elegáns kivitelben készült el, réz fogantyúkkal és elegáns faburkolatokkal.

A vidéki példányok többek között a szegedi Megyeháza épületében, a Miskolci Egyetemen és a kecskeméti kórházban voltak találhatók. A fővárosiak főleg a belvárosban voltak fellelhetők: többek között az OTP székházaiban (Deák – Bécsi utca sarok, valamint a Nádor utcai), a BKV székházában (Akácfa utca) még ott van, de már nem működtetik, a MOL régi székházában (Október huszonharmadika utca), az MNB székházában (Szabadság tér – Bank utca sarok), a MÁV mára üresen maradt székházban (Andrássy út 73-75), az MVM régi székházában (Vám utca 5-7.), a Pest megyei bíróság épületében (Hungária körút – Thököly út sarok, rossz állapotban), az ELMÜ székházában (Dózsa György út – Váci út sarok), az Országos Kardiológiai Intézetben (Haller utca), a dél-pesti Jahn Ferenc kórházban, az Államkincstár épületében (Hold utca), valamint az alábbi minisztériumokban: Földművelésügyi és Videkfejlesztési Minisztérium (Kossuth tér), Pénzügyminisztérium (József Nádor tér), Egészségügyi Minisztérium (Arany János utca), Honvédelmi Minisztérium (Balaton utca) és Oktatási és Kulturális Minisztérium (Szalay utca) – ezekből is sorra tűntek el a páternoszterek.

A Vörösmarty téri ORI székház narancssárga üveges épületében is volt páternoszter, aztán eltűnt az épülettel együtt, hogy helyet adjon az új, üvegfalas irodaháznak. A Moszkva tér fölé magasodó egykori Postapalotában is volt egy, de a legutóbbi átépítésnél ennek a sorsa is megpecsételődött. A Petőfi Sándor utca és a Szervita tér sarkán álló egykori Belvárosi Távbeszélő Központban is volt, ennek is nyoma veszett mára az épülettel együtt. Az Al Habtoor Palace szállodában (egykor Adria Biztosító székház, Erzsébet tér-Miatyánk utca sarok) a hotellé alakításkor cserélték liftre 2001-ben. A Legfőbb Ügyészség épületében (Markó utca) is elbontották már a régi szerkezetet. Az MTV régi székházában, az egykori Tőzsdepalotában (Szabadság tér) is volt egy páternoszter, amit nyilván liftre cserélnek majd – ha még egyáltalán megvan a régi. A Blaha Lujza téri egykori Sajtóház bontásakor is szegényebbek lettünk egy páternoszterrel – ennek helyén áll ma az Europeum a kis üzletközponttal, szállodával, mélygarázzsal. A Dorottya utca 6. szám alatti egykori Technoimpex székházból akkor tűnt el végleg, amikor nekiálltak Palazzo Dorottyává alakítani a régi házat. Egyre fogynak a régi példányok, újak pedig nem jönnek helyettük: a teljes kihalás már csak idő kérdése.

Különösen a fiatalok szerettek „páterezni”: megnézni, hogy mi történik odafent az átforduláskor, vagy akár odafönt gyorsan kézre állni a fülkében, hogy tényleg fejjel lefelé induljanak vissza a földszint irányába. Mások trükkösen használták: ha nagy sor állt előtte a földszinten, akkor beszálltak a lefelé tartó fülkébe, és a pinceszinti átfordulás után széles vigyorral üdvözölhették a fülkéből a kint várakozókat.

A páternoszter több művészeti ágban is felbukkant. Béres Dániel rendezésében 7 perces rövidfilm készült 2006-ban „Páternoszter” címmel.

Örkény István egypercest írt ugyanezen címmel.

A 30Y együttes pedig az „Egy perccel tovább” c. szám videóklipjéhez használt fel egy páternosztert – a forgatás a pécsi Megyei Bíróság 9 emeletes épületszárnyában zajlott 2005-ben.

Magyar rajongói klubról, „pn-mentőkről” nem tudunk. Mivel sorra cserélik le őket, a technika érdekes alkotásai tűnnek el a szemünk elől. A páternoszter útja az utóbbi évtizedekben már csak lefelé tartott.

Felhasznált irodalom:

‘http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/0902/Budap20092201817/gallery.xml&rovat=fotoriport
‘http://en.wikipedia.org/wiki/Paternoster
‘http://forum.index.hu/Article/showArticle?cmd=Article_showArticle&t=9172762
‘https://www.youtube.com/watch?v=7WeWB0jBLuk
‘http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=8666
‘http://www.magyar.film.hu/object.58d3e93b-a2d9-4b0c-bba8-6269ccec468d.ivy
‘http://www.szosszenet.hu/orkeny_paternoszter.html