Petőfi híd

A Horthy-korszakban még emlékmű is díszítette, a második világháborúban felrobbantották, 2027-2028-ban megújul – ez a Petőfi híd sztorija.

A város folyamatos fejlődése először a régi pesti városfal – azaz az ez mentén kialakult Kiskörút – kereteit feszítette szét, de a 19. század végére már a Nagykörút vonala vált azzá a választóvonallá, amin belül már minden beépítésre szánt terület beépült, érdemben építkezni már csak ezen a vonalon kívül lehetett. A Margit híd budai hídfőjénél ekkoriban még csak földszintes házak álltak, a budai oldalon pedig Lágymányos egy vizes, mocsaras terület volt. A Nagykörút kiépülésével azonban egyre problémásabbá vált a század során, hogy az útvonal nekifut a Dunának, onnan nincs tovább. A Szabadság (Ferenc József) hidat 1896-ban adták át, addig csak ez, és délebbre a vasúti híd jelentett kapcsolatot Pest és Buda között. Csakhogy az első világháborút és a trianoni békediktátumot követően a fővárosba áramló tömegekkel a város kiterjedése felgyorsult, a helyzet tarthatatlanná kezdett válni.

A megoldás 1930-ig váratott magára: akkor nyújtották be azt a törvényjavaslatot az Országház elé, amely az új megépítését is tartalmazta. „A nemzet hálájának jeléül” a hidat már a tervezőasztalra kerülés előtt elnevezték Horthy Miklósról. Bár a tervpályázat rendkívül sikeres, eredményes volt, végül mégsem ez lett a megépült híd kiindulópontja. A tervpályázaton az első díjat dr. Kossalka János műegyetemi tanár és Wälder Gyula építész terve nyerte el egy három nyílású függőhíddal. Végül azonban ezt a tervet ejtették, és helyette a Kereskedelemügyi Minisztérium úgy módosította, hogy felsőpályás híd épüljön, városkép védelmi szempontból ezt tartva a legmegfelelőbbnek a sík terepen. A tervek kidolgozására a minisztérium Hídépítési Osztályának adtak megbízást. Így a terveket dr. Álgyay-Hubert Pál irányítása mellett, Forster Gyula, majd Kovács Gyula vezetésével ez az osztály dolgozta ki.

A híd négy főtartóval, acél szerkezettel épült meg. Az építési költségeket részben abból fedezték, hogy a telekvásárlási illetéket megnövelték 1,25%-kal, így biztosítva további bevételt az államnak. A vasszerkezet gyártását és szerelését az Állami Vas-, Acél- és Gépgyár nyerte el, a feljárókat a később az új Erzsébet hidat jegyző Sávoly Pál tervei alapján építették meg. Az építkezés 1933-ban indult meg, de az anyagi források hiánya miatt meglehetősen lassan haladt előre.

A legnagyobb fejtörést a pesti hídfő kialakítása okozta. Itt a villamosok egy erős lejtésű hurokpályán fordulhattak meg, és a két felhajtó útja is olyan meredekségű lett, hogy a bazaltkockás burkolaton a lovaskocsik csak nehezen tudtak felkapaszkodni. Forgalombiztonsági szempontból sem volt szerencsés a híd után a hirtelen irányváltás. A hurokvágányt az indokolta, hogy akkoriban a budai oldal még sokkal szerényebb beépítésű volt, a villamosokból csak hozzávetőlegesen minden ötödik járt át Budára. A gépkocsik felhajtója pedig e köré szerveződött. 1935-ben álltak neki a kb. 8000 tonna súlyú vasszerkezet gyártásának és szerelésének, ezt követte 1936-ban a budai hídfő kiépítése, majd 1937 elején az útpálya megépítése. Szeptemberben sor kerülhetett a híd próbaterhelésére, négy mozdony, a hozzájuk kapcsolt négy-négy vasúti kocsi, valamint öntöző-kocsik bevetésével.

A híd felavatására 1937. szeptember 12-én került sor.

Néhány héttel később, 1937 október 10-én avatták fel a budai hídfőnél a Haditengerészeti Emlékművet. A 22 méteres talapzat formáját a Novara cirkáló orr-része ihlette, és Miskolczy László tervei szerint épült meg. Belsejében egy haditengerészeti emlékeket őrző szobát is kialakítottak, ez a hídról volt megközelíthető. Külső oldalát pedig Szentgyörgyi István bronz szoborkompozíciója díszítette, ez a támadás Géniuszát ábrázolta, ahogy az ellenséget a hajókürtösnek mutatja. Az építmény felső része egy 30 méteres világítótornyot formázott, a fiumei torony kicsinyített másolataként. Az emlékmű felirata: „A cs. és kir. haditengerészet és magyar hősi halottai emlékének.” Az emlékmű 1945 januárjában semmisült meg. (A híd másik oldalára került volna a légierőnek emléket állító szoborkompozíció, az azonban nem készült el soha.)

A második világháború végén, 1945. január 14-én a visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották. Áprilisra a szovjetek már építettek egy ideiglenes átkelőt a romok felett, ez azonban az újjáépítés útjában állt, így már októberben áthelyezték a forgalmat egy ideiglenes hídszerkezetre a romos hídtól délre, majd 1946 márciusában attól északra. 1950-ben pedig a korábban az Erzsébet hídnál állt pontonhidat szerelték össze a Boráros térnél. Mivel ez a „Böske híd”, hivatalos nevén Petőfi pontonhíd a Petőfi térnél indult a budai oldal felé, feltételezhető, hogy innen ered az újjáépült állandó híd második világháború utáni új elnevezése is – bár ezt bizonyító dokumentum nem maradt fenn.

A híd újjáépítését sürgette a szomszédos Szabadság híd szűkösebb kapacitása mellett az is, hogy akkoriban a budai oldalhoz tervezték áttenni a nemzetközi vásárokat. Az újjáépítés első lépéseként a Dunába hullott acél szerkezeti elemeket emelték ki – ez jelentős megtakarítást eredményezett, a 8000 tonnányi anyag jelentős része újra felhasználható volt. Az acél legyártását hátráltatta az egyidőben zajló Árpád híd újjáépítése. Az újjáépítéskor a híd némiképp szélesebb változatban épült újjá, a pesti hídfő felhajtójának meredekségét is csökkentették (30 ezrelékről 21 ezrelékre). A patkó alakú feljáró helyett támfalakkal épült egyenes feljáró a pesti oldalon – azóta az összes nagykörúti villamos átmegy a hídon. Az alépítmények helyreállításával 1950 nyarán indulhatott el a munka, amit a pesti hídfő újjáépítése és a vasszerkezet szerelése követett. Ekkor készült el a Boráros téren a híd alatt átvezető gyalogos aluljáró is a Ráday utca felől a Soroksári út felé. A terheléspróbát november 12-én tartották meg. Az újjáépített hidat 1952. november 22-én adták át a forgalomnak. Az új híd szélesebb, mégis könnyebb lett – a korábbi 8000 helyett 7500 tonna beépített vasanyagnak köszönhetően. A híd a felavatásakor kapta meg új nevét is: azóta Petőfi híd. (Az újjáépítés során egyszerűen Boráros téri hídként hivatkoztak rá, kerülve a bukott kormányzó nevét.)

A hetvenes évekre a híd már óriási teherforgalmat is lebonyolított, mivel ez volt a Bécs – Budapest – Belgrád tengely dunai átkelőhelye. (Ekkor még nincsen se M0-ás körgyűrű, se Lágymányosi híd.) Az ebből adódó elhasználódás indokolta a hetvenes évek végén megkezdett felújítást, melynek során a teljes vasbeton pályalemezt újra cserélték, elvégezték a híd acél elemeinek újrafestését, és a Boráros tér rendezését. 1979-1980-ban épült ki a tér gyalogos aluljárórendszere, a budai lehajtó alatti gyalogos aluljáró és a Ferenc körút kiszélesítése is. Érdekesség, hogy egészen eddig volt kerékpársáv is a hídon.

A következő nagyobb munkálatok 1996-ban zajlottak le, a Nagykörút nagy rekonstrukciója részeként. Az elhasználódott mozgó sarukat gömbsüveges sarukra cserélték, a járműforgalom fenntartása mellett. A villamospályát és az útpálya burkolatát is felújították. A budai oldalon a lehajtó villamoshurkot csak 2000-ben bontották el az Egyetemisták Parkja felőli oldalon.

A híd következő felújítását már 2011-ben sürgették – a szerkezet korrózióvédelmét 15-20 évre tervezték, akkor már 30 évnél tartottak. 2016-ban már kő és vasbeton darabok hullottak le a hídról. Ám időközben a sokkal rosszabb állapotú Lánchíd felújítása kapott elsőbbséget, és a főváros pénzügyi nehézségei is akadályozták a munkálatokat, így a Petőfi hídra csak 2028-től kerülhet sor. A felújítás tervezésének 2026. februárjában kezdhettek neki, az eredmény 2027 őszére várható. A tervek szerint a híd díszkivilágítást is kaphat.

Felhasznált irodalom:

Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története. Lánchíd füzetek 6. Első Lánchíd Bt., 2007.
V. László Zsófia: Hogyan váltotta le Horthy Miklóst Petőfi, avagy a Petőfi híd névváltozása. Levéltári mozaikok, 2023/13. https://leveltarimozaikok.bparchiv.hu/2023/11/22/leveltari-mozaikok-89/#_ftnref1
Kőhalmi Gyula: Négy budapesti hídról. In: Budapest, 1973/8, p. 34.
Dr. Dalmy Tibor: Másfél év Petőfi-híd nélkül. In: Budapest, 1979/7, p. 8.
‘https://www.origo.hu/foto/2009/10/kepriport-a-petofi-hid-hidmestererol
‘https://falanszter.blog.hu/2010/10/23/doberdo_es_przemy_l_dicsosegere_milyen_lett_volna_a_lagymanyosi_vitezek_tere_es_szent_korona_utja
‘https://index.hu/belfold/budapest/2011/05/03/tizmilliard_lesz_a_petofi_hid_felujitasa/
‘https://www.kozterkep.hu/3371
‘https://index.hu/belfold/budapest/2016/03/02/ko-_es_vasbetondarabok_hullottak_le_a_petofi_hidrol/
‘https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2026/05/a-sarucseretol-a-villamospalyaig-komplex-felujitast-keszitenek-elo-a-petofi-hidon