Bálna

1. Fejezet: a Közraktárak

Az 1870-es évektől kezdve nagy építkézések sora kezdődött Budapesten, jelentősen átalakítva a várost, és létrehozva egy modern főváros sok jelentős épületét és útját. A fejlődő gazdaság a vizi közlekedés fejlődését is magával húzta, így jöttek létre a Duna partján a hatalmas malmok és rakodók.

1879-ben hirdettek nyilvános tervpályázatot a Közraktárakra. A nyertesek Basch Gyula és Krajovics Lajos lettek. 4 raktárépületet húztak fel. Az I. számú a Duna és a Fővám tér felé esik, ennek szomszédja az út felé a II. épület. A III.-as épület az, ami egy nagy rész elbontása után új üveghomlokzatot kapott 2010-re. A IV. épület a második világháborúban semmisült meg.

A malmokhoz, rakodókhoz kapcsolódóan épültek meg 1880-81-ben a Ferencváros Dunaparti részén a közraktárak. A második világháború végéig még 4 raktárépület állt a területen, a Nehru park zöldje helyét pedig a jókora Elevátor foglalta el. A hajón érkező árukat az Elevátor vagy kézi erő segítségével rakodták ki, ahonnan kisvasúton szállították őket tovább a raktárakba. Itt kipakolták az árut, és innen terítették aztán az eladási helyekre: főleg a vásárcsarnokokba (Klauzál tér, Fővám tér, Hunyadi tér, Battyány tér, Hold utca) és a Közvágóhíd felé került az áru. Ezért emlegették a helyet Budapest gyomraként. A 20. század elejére már ki is nőtték a 4 raktárat, de a tervezett bővítés elmaradt, az ötödik és hatodik épület helyén csak ideiglenes, egyszerű raktárak valósultak meg.

A második háborús bombázások az egyik raktárépületet teljesen, a többit részben tönkretették, és ezt követően indult meg a 2010-es évek elejéig elhúzódó, lassú leromlásuk. A háború után a síneket és az Elevátor romjait is elbontották. A Nagyvásárcsarnok felújítása alatt ideiglenesen ide költöztek az árusok, később állami cégek használták raktározásra a házakat.

„A Ferencváros további fejlesztésén dolgoznak a szakemberek. Már most fel kell készülni a középső-Ferencváros szanálására. Felszólítják a MÁV-ot, hogy a Boráros tér átépítésésvel egyidejűleg rendeztesse a Duna-parti teherpályaudvart. A belkereskedelemnek a negyedik ötéves terv végére le kell bontania a Közraktár utcai Duna-parton a FÜSZÉRT-raktárakat, mert helyükbe park épül.” (Budapest, 1970/9., p. 43.)

A régi gerendafödémeket később vasbetonra cserélték, a tartóoszlopokat körbebetonozták, illetve az emelet feletti fedélszékeket palával fedték. Az 1988-as részleges felújítás során a már meglévő lépcsők mellé felvonók is kerültek a belső térbe. A rendszerváltás után már nem volt FÜSZÉRT, egyre jobban kiürült a hely. A „Propeller Projekt” keretében még az is felmerült, hogy Müller Péter Sziámi ide hozza el a Diákszigetet. A mostani építkezés előtt már több rész életveszélyessé vált. A megmaradt részeken szórakozóhelyek működtek, például a Buddha Beach.

A Közraktárak kiemelt helyszínként szerepeltek a Főváros 2010-es kulturális fővárosi pályázatában is. Akkor uszályokat képzeltek a folyóra, persze a legmodernebb kivitelben. Ezekről tudtak volna feljönni a Közraktárakhoz a hajóval érkezők, de épültek volna vizi színpadok, stégek is. Az épület a pályázat szerint akár a megnyitó helyszínéül is szolgálhatott volna. De, mint már tudjuk, Pécs nyert, a terv pedig a meg nem épült Budapest képzeletbeli múzeumát gazdagítja.

2. Fejezet: a CET

2007-ben került a Fővárosi Közgyűlés elé az a PPP konstrukció, amely elindította a közraktárak felújítását és átépítését. A koncepció szerint a tulajdonjog a fővárosnál marad, a vállalkozók kereskedelmi-kulturális hasznosítási lehetőségekhez jutnak. A felújítás az épületnek a Dunával való kapcsolatának helyreállítását is célozta. A nyertes a Porto Investment nevű offshore cég lett. Az épületek állapota aggasztóan rossz volt, köszönhetően annak, hogy a 19. század végi megépítésük óta egyetlen egyszer sem (!) voltak átfogóan felújítva.

A helyreállításkor ezért meglehetősen szabad kezet kaptak a pályázók arra, hogy átépítésekkel gazdagítsák a felújítást, vagy hogy mélygarázst tervezzenek az épületek alá.

A győztes terv is élt is a lehetőségekkel: a Kas Osterhuis holland tervező nevével fémjelzett terven a közraktárak régi, 15700 négyzetméternyi épületeit egy nagy, íves, üveg és acél „kupola” köti össze, ezzel jelentősen megnövelve az összes alapterületet. Az új és a régi részek együtt 23 ezer négyzetmétert tesznek ki, és 250 parkolóhely is épült. „Az 1500 négyzetméteres rendezvénytermet, galériákat, könyvesboltokat, kávé- és teaházakat, valamint a partszakasz teljes hosszában elnyújtózó teraszt is magába foglaló megújult épületegyüttes átadása legkésőbb 2010. nyarára várható.” – írta a hg.hu 2007-ben.

Az építkezés 2008-ban indult el. A Nehru park felé eső épületek egyike már korábban teljesen eltűnt, a másikat egy új üvegfalas végződéssel „amputálták”. A Fővám tér felé eső két épületet pedig a homlokzat „hátrébb tolásával” rövidítették meg, hogy előttük a közlekedés számára teret nyerhessenek.

A CET-tel nem csupán egy új épület, hanem egy újfajta építészet is megjelent Budapesten. Kas Oosterhuis holland építész már a nyolcvanas évek óta a non-standardnak nevezett építészet híve. Elveti a hagyományos építészet ismétlődő elemeit. A CET üvegtetőzetén jól megfogható ez a gondolat: a tető háromszögei hasonlóak ugyan, de pontos méretük, formájuk egyedi. Ezt a sokkal szabadabb architektúrát a számítógépes tervezés fejlődése tette lehetővé. A részletek kiképzésén múlik, hogy létrejön-e egy légies, könnyed, hatás – a hazai kivitelezés ebben nem is bizonyult sikeresnek.

Eredetileg holland generál kivitelezőt kapott volna a projekt, de ez méregdrága lett volna, így végül magyar kivitelezésben született meg az épület. Ez volt a kirobbant vita forrása Oosterhuis és a Porto Investment között, amely pereskedésbe is torkollott. Emiatt a 2011 nyarára tervezett megnyitás is elmaradt. Végül a fővárosi önkormányzat vette birtokba az épületet a következő évben, és a komplexum 2013. november 8-án megnyitotta kapuit a közönség előtt.

A rekonstrukció során az eredeti falakat sok helyen visszabontották, az új vasbeton szerkezetre került téglaburkolat – ezért, és az egyik raktárépület jelentős visszabontása miatt lett citromdíjas a CET. Ugyanakkor az eredeti épületegyüttes funkciója okán soha nem számított kiemelten védendőnek.

Az épületek eredetileg is alá voltak pincézve, ezeket most a föld alatt is összenyitották. Ezen a -1. szinten az öntöttvas oszlopok még az eredetiek, csakúgy, mint az egymás mellett és mögött sorakozó tégla boltívek. Ezen a szinten piac kialakítását tervezték az első időkben, de ez a koncepció vásárlók híján hamar megbukott.

A földszinten a régi raktárak téglafalai elé még egy üvegfalat is felhúztak. A legfelső szinten nincs üvegfal a téglafalazat előtt. Itt az eredeti épületekre emlékeztetően tetők nyúlnak a téglafalak fölé, sajátos hangulatot kölcsönözve a legfelső szintnek. És erre szükség is van: egy üzletközpontban mindig a legfelső szint a legkevésbé látogatott.

3. Fejezet: a Bálna

Az átadáskor már Bálna néven futó épület tragédiája a világos koncepció mentén kialakított profil hiánya lett. Kezdetben piacteret terveztek a legalsó szintre, de az sosem telt meg árusokkal, a vásárlók is inkább a szomszédos csarnokba mentek. Az épület egészére is igaz lett a pangás: csak 2015-re sikerült úgy-ahogy kiadni az üzlethelyiségeket. A Duna felé terasszal rendelkező helyiségek kiadása mondható a legsikeresebbnek, itt vendéglátóhelyek egész sora működik. A többi üzlethelyiség feltöltésére több gondolat is született már: egy időben a Budapest Galéria kapott itt helyet, az Orbán-kormányok utolsó éveiben pedig a Várnegyedből kiebrudalt Hadtörténeti Múzeum és Intézet rendezhetett be itt egy honvédelmi témájú kiállítást. 2015-ben a Matolcsy György vezette MNB rendezte volna be itt a Pénzmúzeumot, de ebből végül nem lett semmi. Az épület Petőfi híd felé eső végében egy jókora rendezvényterem is épült, ez is nagyon alacsony kihasználtsággal működik.

Az épületet végül az állam vette meg a Magyar Turisztikai Ügynökség számára, de az akkor ígért átalakítás sem kezdődött el.

Felhasznált irodalom:

SZ.I.M: Jövőre kezdődhet a Közraktárak átépítése? http://index.hu/politika/belfold/budapest/kozraktz3626/
‘http://www.oosterhuis.nl/quickstart/index.php
‘http://www.budapest2010.hu/
‘http://nol.hu/budapest/cikk/391498/
‘http://www.nol.hu/budapest/cikk/453283/
Bálnává vált: a Közraktárak https://fovarosi.blog.hu/2010/12/04/cet_01
Bálnává vált: a CET https://fovarosi.blog.hu/2010/12/11/cet_02
Mintha megnyitott volna a CET https://fovarosi.blog.hu/2011/10/04/cet_20111001